Már nem te vagy az egyetlen fotós az esküvőn!

Ezzel a címmel jelent meg egy cikk a petapixel.com oldalon, ahol idéztek egy részt Richard Esposito írásából. Richard cikke annyira tetszett, hogy úgy döntöttem leközlöm a teljes ide vonatkozó részt.

 

“Vége már azoknak az időknek, amikor a násznépet őszinte érzelmekkel az arcukon fotózhattuk. Manapság már Claire nénikét kell arrébbkönyökölni, aki épp a kisgéppel a kezében állja el az utat a folyosón, ahol a menyasszony épp megkezdi a nagy bevonulását a násznép elé. Korábban rendszeresen fotóztam az érzelmeket a násznép arcán, miközben az újdonsült pár gyertyafény keringőjét lejtette, vagy épp az ara az apjával táncolt, vagy valaki köszöntőt mondott. Most meg az alanyaim nem mások, mint egy marék vendég az arcukat eltakaró kompakt géppel, vagy épp fejtetők tömkelege, mert mindenki lefelé bámulja az LCD-jét, leellenőrizve a fotót, amit az imént készített. A kedvencem mindmáig az a fotó, amin a menyasszony látható a bevonulás helyszínén, hátulról fényképezve. Akik a menyasszony előtt láthatók a képen, mind feltartják a fényképezőgépüket, akik mellett már elhaladt a menyasszony, azok még mindig a templom bejárata felé állnak, de egytől egyig a fényképezőgépük hátulját bámulják. Nagyon kevés ember adta át magát annak a gyönyörű pillanatnak, amikor az apa oltár elé vezette a lányát a templom folyosóján. Én akkor egy szép képet készítettem róluk, amint bevonulnak, és amint az apa arcán kiülnek a csodálatos érzelmek. Igaz, a fotón mindenütt vörös és zöld becsillanások vannak a vendégsereg fényképezőgépeibe épített autofókusz segédfények miatt. Na, ebből is fekete-fehér kép lesz! A kedvencem egyébként a tortaszeletelés lett, amikor nincs helyem körbejárni a témát az ott nyüzsgő kattintgató násznép miatt. Amatőr fulladás.

Már nem te vagy az egyetlen fotós az esküvőn.

Amikor azt gondolod, hogy elvégezted a munkád, pozícióban vagy, valaki megkocogtatja a vállad. Ismét Claire néni az a kisgéppel a kezében, és a következő javaslattal a száján: “Ott egy jó kép a koszorús kislányról. Nézd hogy pörög-forog! Hé kicsi lány, ide nézz!!!” Nos, Claire néni, ha épp nem szakította volna félbe a munkámat, lefotóztam volna, de így hogy lecsúsztam a pillanatról, beszélgethetünk róla. Mikor próbálom megörökíteni az érzelmekkel teli örömapa-menyasszony táncot, valaki tuti odalép a közelükbe, és odaszól nekik: “Hé ide nézzetek!”, amivel persze haza is vágja a pillanatot, és lett egy képe az arcukról, amin vigyorognak a kamerába. Abszolút nem értik a lényeget. Üdv a világban, ahol a világítás, a kompozíció, a kreativitás és az érzelmek mellékes dolgok a násznép számára. Egy a lényeg csak, hogy az emberek belenézzenek a fényképezőgépbe.”

 

Néhány példa, ami megesik ilyenkor:

  • Vörös AF segédrács az arcon, néha zöld karikák
  • Több ember is a fényképezőgép LCD-jét bámulja, egy ráadásul mindig az ellenkező irányba néz, mint amerre a pár van
  • Két vendég a fényképezőgépét bámulja, egy kilóg a sorból, hogy fotózhasson
  • Egy vendég videókamerával kevergett, folyamatosan kerülgetni kell őt
  • Imádom azt a szöget, mikor az ifjú pár felhúzza a gyűrűt. Mindenképp szerettem volna az apukát belekomponálni a képbe, de nem fényképezőgéppel az arca előtt
  • Az örömapa-menyasszony táncot nehéz fotózni. Rohangászó gyerekek, vörös AF segédfény közöttük, stb. A vendégek állandóan fel akarják hívni magukra a figyelmet, hogy fotót készíthessenek. Hová lett ezen közös pillanat meghittsége?
  • Az első tánc alatt rendszerint úgy néz ki a násznép, mint egy "lesifotó stáb". Ugyanis nem látsz mást magad körül, mint a "helyzet kreálta" fotósok koszorúját
  • Imádom az érzelmeiket az örömapa-menyasszony tánc alatt. De "az a kamera" és "az a hónalj" sosem tűnt el a képből
 

A cikk szerzője: emkorec

Készíts ingyenes honlapot Webnode